Tagnap hallottam a tévében, hogy Németországból évente becsült szinten 700.000 állampolgár vándorol ki. Ebből kb. 70 % a kudarc miatt újból visszatelepülők aránya. Mi magyarok hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy Nyugaton a kerítés is kolbászból van. Ezek az adatok is azt bizonyítják, hogy mindegy melyik országban élsz, mindenhol vannak emberek, akik máshol szeretnének élni. Ezek a kivándorlók sokszor nem rendelkeznek a célországban előre leszerződött munkahellyel, kapcsolatokkal, lakással. Sokan az adott nyelvet sem beszélik. Nagy részük a hazájában munkanélküli és segélyekből él, egy másik részük rendelkezik egy minimális félretett tőkével, amiből azt hiszi, elég lesz az idegen országban bérelt lakásban megélni és vállalkozást indítani. Sokan eleve halálra ítélt álmokat kergetnek. Felélik a tartalékaikat, jó esetben nem adósodnak el, ami nagy szó, mert itt már higgadtan kell mérlegelni. És amikor már végképp nem megy tovább, akkor hazatérnek a hazájukba. Egy kis százaléknak azonban sikerül új életet indítani egy idegen választott új hazában. Ők azok, akik beszélik az adott ország nyelvét, alkalmazkodnak a kultúrához és rendelkeznek valamilyen keresett végzettséggel vagy vállallozási tapasztalattal. Lássuk be ők otthon is boldogultak, csak valami mást szerettek volna maguknak ill. a gyerekeiknek nyújtani. Ezért mentek külföldre. Már Magyarországról is sokan vándoroltak ki. Sok fiatal van Írországabn, egy részük most települ vissza, mert az ottani nehéz gazdasági helyzetben ők is elvesztették a munkájukat. Sokan vannak Angliában, az egészségügyben és Németországban is. Valamennyien rendelkeznek valamilyen keresett képzettséggel, nálunk kevesebb az ész nélkül külföldre költözők aránya, mi magyarok szeretünk biztosra menni. De kevesen vagyunk a többi bevándorlóhoz képest. Hogy miért? Nem tudok rá válaszolni, talán azért, mert a magyarok nem szívesen költözködnek még otthon sem egyik városból a másikba, mi nem vagyunk mobilok, mint az amerikaiak vagy a németek. Mi szeretünk a család, a barátok közelében maradni. És mi tulajdonban lakunk kb 81 %-os arányban, míg Nyugaton ez az arány 25-30 %, a nagy töbség bérelt ingatlanban lakik, ami ugye nem olyan röghöz kötött, mint a tulajdon. A szabad munkavállalás az Unióban minket is érintett, de nem olyan mértékben, mint a környező országokat. Egyelőre.
Kivándorlás
2011.06.01. 09:08 | B(l)ogi | Szólj hozzá!
Címkék: külföldi álláskeresés munkavállalás kivándorlás uniós képzettség munkakereses
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek